Gombás bőr
Gombás bőr és körömfertőzések vizsgálata, kezelése
A bőr és köröm gombás fertőzéseinek kialakulása:
A dermatomikózisok, azaz a bőr gombás fertőzéseinek kialakulását minden olyan külső és belső tényező segíti, ami a bőr és nyálkahártyák természetes védekezőképességét eredményező szerkezeti, kémiai, baktérium flóra egyensúlyát felborítja és, ami a gomba szaporodásának, életképességének kedvez ( pl. meleg, nedves környezet). Ilyen tényezők pl. a hámsérülések, traumák, fokozott verejtékezés, magas hőmérséklet, öltözködési szokások (szoros, nem szellőző ruházat, lábbeli), bizonyos gyógyszerek szedése ( pl. antibiotikumok, szteroidok, citosztatikumok), számos belgyógyászati betegség ( pl. cukorbetegség, különböző hormonális zavarok, perifériás keringési betegségek...).
A fertőzés létrejöttét segíti a fertőző ágenssel -magával a gombával való gyakori érintkezés is. A gomba spórák az emberi környezetben hónapokig is fertőzőképesek maradnak pl. cipőben, fürdőhelyiségekben ( fa v. textil kilépők), szőnyegekben. Közös helyiségek vagy ruhaneműk használata ílymódon megnöveli a fertőzés létrejöttének esélyét ( pl. egy családon belüli terjedés, szállodák, uszodák).
A gombás fertőzés diagnózisának megállapítása:
A típusos klinikai kép és a kórtörténet alapján a dermatomikózis diagnózisa az esetek többségében nagy biztonsággal felállítható. Ennek ellenére minden mikózis klinikai diagnózist a gomba kimutatásával, identifikálásával kell alátámasztani. Erre azért is van szükség, mert az atípusos esetek száma egyre nő, és mert a hatékony kezelés megválasztása, esetleg a terápia módosítása csak a gomba ismeretében lehetséges. Már kezelt bőr és nyálkahártya felületről mintát venni nem érdemes. Ilyenkor a kezeléstől függően 2-4 hétig, esetleg hónapokig is várni kell, ami időveszteséget okoz. Ezért is fontos, hogy a beteg első jelentkezésekor, még a kezelés megkezdése előtt vegyünk mintát a tünetes felületről.
A mintavétel során hámkaparékot nyerünk, lehetőleg a bőrjelenség széli részéről csipesszel, ollóval, vagy bármilyen éles eszközzel egy tárgylemezre. Előtte a bőrt alkoholos vattával letöröljük. A hámkaparék egyik részét a rendelőben mikroszkóp alatt is meg lehet vizsgálni, másik részét táptalajra lehet leoltani, vagy laboratóriumba juttatni tenyésztés céljából.
Cellux módszer:
Ezzel az eljárással vizsgálható a pityriasis versicolor, azaz a főleg nyári időszakban a vállakon, háton, mellkason jelentkező foltos, hámló elváltozás. Közönséges celluxot ragasztunk az elváltozásra, majd azt hirtelen lehúzva egy tárgylemezre helyezzük, melyre előzetesen festék oldatot cseppentettünk. A preparátumot 5-10 percig hagyjuk festődni, majd vízzel leöblítjük, felitatjuk és mikroszkóp alatt vizsgáljuk.
Általános tünetek:
A gombás bőrfertőzések leggyakrabban a talpat, lábujjközöket, piheszőrös területeket, hajlatokat érintik. Az arc, a hajas fejbőr gombák által okozott fertőzései ritkábban és inkább gyermekeknél fordul elő. A láb gombásodása szinte már népbetegségnek számít.
-
Tinea corporis: (nyak, végtagok, törzs felületes gombás fertőzései)
A piheszőrös testfelületeken egy vagy több éles szélű, kör alakú, széli részek felé terjedő, centrálisan a gyógyulás jeleit mutató, ettől gyűrű jellegű, vörös folt látható. Az elváltozások finoman hámlanak, a széli részeken pattanáshoz hasonló jelenségekből koszorú lehet. A beteg enyhe, vagy heves viszketésről panaszkodik, de gyakori a panaszmentesség is. A kórtörténetben állat kontaktus (kutya, macska, tengerimalac), vagy közösségen belüli hasonló betegség segítséget nyújthat. - Tinea cruris: Az lágyékhajlat és nemi szervek környékének gombás fertőzése. Többnyire középkorú férfiakat érint.
A tinea corporishoz hasonló elváltozások képében jelentkezik. A foltok vörösek vagy barnás- vörösek. Egyéb hajlatok (mell alatt, hónalj, könyök-, térdhajlat) ugyancsak érintettek lehetnek. A fertőzés terjedhet beteg emberről kontaktus, vagy közös ruházat, törölköző használata útján. -
Tinea pedis A lábak gombás fertőzése.
A leggyakoribb dermatomikózis. Világszerte a felnőtt lakosság mintegy 70%-át érinti. Bizonyos foglalkozási körökben ( gumi csizma viselése) ez az arány még magasabb is lehet. A betegek többségénél perifériás keringési rendellenességek is feltárhatók.
Két fajtája ismert:az intertriginózus és a hyperkeratotikus.- Intertriginózus formára jellemző, hogy az ujjközökben a bőr felázott, fehéres, berepedezett. Heves viszketés, égő fájdalom kísérheti. Ha a fertőzés a lábhátra terjed, ott a klasszikus gyűrű szerű elváltozás mutatkozik.
- Hyperkeratotikus formára a talpakon jelentkező vaskos, hámló, berepedezésekkel tarkított vaskos bőrmegvastagodás jellemző. Gyakori a körmök egyidejű érintettsége is. A tinea pedis jelentősége többek között abban áll, hogy a bőr sérülései a baktériumok számára bemeneti kapuként szolgálva az orbánc kialakulását idézhetik elő.
- Tinea manus: A kéz gombás fertőzése.
A tinea pedisnél ritkább fertőzés. Az egyik kézen való előfordulás jellemzi. A kézháton a klasszikus gyűrű szerű elváltozásokkal jelentkezik. Itt is elkülönítünk intertriginózus és hyperkeratotikus formát. Gyakran tinea pedishez társul és a körmök érintettségével is együtt jár. A tünetek a tinea pedisnél leírtakhoz hasonlatosak. - Pityriasis versicolor:
A Malassezia furfur egy sarjadzó gomba, mely a normál bőrflóra alkotója. A pityriasis versicolor többnyire serdülőkor után, seborrhoeára azaz a bőr fokozott faggyúsodásra, zsírosodására hajlamos egyéneken jelentkező, kiújulásra hajlamos betegség. A napozás és a fokozott verejtékezés segíti kialakulását.
A törzs seborrhoeás területein (hát, mellkas centrális része) kezdődnek a tünetek barnás- vöröses, vagy fehéres éles szélű, finoman hámló foltokkal melyek az egész törzsre, a nyakra és a farpofákra is terjedhetnek. Sikeres kezelés után is a fehéres foltok megmaradhatnak sokszor hetekig vagy hónapokig, ez azonban nem jelenti a kezelés eredménytelenségét! - Onychomycosis A körmök gombás fertőzése:
Mind a láb, mind a kézkörmöket megbetegítheti. Többnyire a tenyerek vagy talpak, lábujjközök gombás fertőzéseivel társul. Kialakulását megelőzheti a köröm sérülése, körömágy gyulladás vagy a végtag keringési betegsége (érszűkület, vénás pangás). A gombás fertőzés indulhat a szabad körömszél felől vagy a körömágy irányából is. Többnyire fehéres, sárgás elszíneződést, később a köröm lemezes megvastagodását vagy a körömlemeznek a körömágytól való elválását okozza. A betegséget többfajta gomba is előidézheti. Emellett egyéb más, nem gombás eredetű betegségek is okozhatnak a fentiekhez hasonlító körömelváltozásokat, ezért a kezelés megkezdése előtt mindig tenyésztést kell végezni!
Kezelés:
A felületes gombás fertőzések kezelésében alapelv, hogy először helyi kezelést alkalmazunk. Kiterjedt, helyi kezelésre nem reagáló, makacs esetekben kell a szisztémás- gyógyszeres kezelés lehetőségét megfontolni.
Helyi kezelés: Mindig a fertőzés lokalizációjának, a bőrtípusnak, életmódnak megfelelő helyi szert válasszunk. Nyári, meleg időszakban hatásosabb és a betegnek is komfortosabb az oldatok, krémek, hintőporok, spray-k, gélek használata, mint a nehezebb kenőcsöké
A kezeléseket általában a tünetek elmúlta után még 1-2 hétig kell folytatni.
A körmök kisfokú gombás fertőzésére gomba ellenes szert tartalmazó körömlakk használható. Kiterjedtebb esetben viszont az egyetlen megoldás a gyógyszeres kezelés, mivel a kenőcsök vagy oldatok a vaskos körömbe nem tudnak bejutni.
Prevenció (megelőzés):
Gombás bőrfertőzések estén a prevenció fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A fertőzés kiújulása elkerülhetetlen, ha a hajlamosító tényezők ill. a fertőző forrás szerepét nem tisztázzuk.
Fontos az esetleges belgyógyászati betegségek feltárása, kezelése. Legalább olyan fontos a megfelelő higiénés rendszabályok, öltözködési tanácsok betartása. Már fertőzött egyénnel ne használjunk közös törölközőt, lábbelit, ruhaneműt. Uszodában, fürdőkben mindig hordjunk papucsot. Nem természetes alapanyagú, szoros, nem szellőző alsó és felsőruházat, cipő viselete mind elősegítik egy újabb fertőzés kialakulását, illetve késleltetik a gyógyulást.
A megelőzés fontos része a hajlatok szárazon tartása. Túlsúlyos betegeknél szükség lehet az összefekvő bőrfelületek elkülönítése, melyre kiválóan alkalmas az egyszerű géz.
Fontos a beteg pontos felvilágosítása a betegségről és a kezelés menetéről. Enélkül hatékony együttműködés nem várható.
